Melyik az egészségesebb választás?
Ahogy a korábbi, gyerekek táplálkozásával foglalkozó posztomban is említettem – ha még nem láttad, pörgess vissza, és csekkold azt is – mindenképpen szerettem volna írni nektek a teljes kiőrlésű lisztek, és az azokból készült kenyerek kérdésköréről, mert gyakran megkapom a fenti kérdést a munkám során.
A teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása számos egészségügyi előnnyel jár: több rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, mint a fehér lisztből készült termékek. Azonban felmerülhet a kérdés, mi a helyzet a bennük található mikotoxinokkal?
A mikotoxinokat olyan mérgező vegyületekként írhatjuk le, amelyek a penészgombák anyagcsere termékei. Leggyakrabban gabonákon, például búzán, árpán és rozson fordulhatnak elő. Ezek a toxinok a gabona betakarítása és tárolása során keletkeznek, főleg ha a körülmények nedvesek és melegek. Éppen ezért évenként, és a leesett csapadék mennyiségétől függően változhat a mikotoxinok szintje. Az esősebb években a gabonák jobban ki vannak téve a penészedésnek, így magasabb lehet a mikotoxin tartalmuk.
A teljes kiőrlésű lisztek esetében a gabona héját is felhasználják, ahol a mikotoxinok nagyobb koncentrációban fordulhatnak elő, míg a fehér liszt esetében a héj eltávolításra kerül, így kevesebb mikotoxint tartalmazhat. Ezért nagyon fontos, hogy a mikotoxinok szintjét folyamatosan ellenőrizzék és szigorú határértékeket állapítsanak meg, hogy biztonságosan fogyaszthassuk ezeket a termékeket. Az EU-s szabályozások pontosan, és szigorúan határozzák meg a megengedett mikotoxin szinteket a különböző élelmiszerekben, így reálisan nem kell tartanunk attól, hogy határérték feletti szintet juttatnánk be a szervezetünkbe.
Összességében tehát, bár a teljes kiőrlésű gabonák egészségesebb opciót kínálnak a fehér liszttel szemben, figyeljünk arra, hogy megbízható forrásból szerezzük be, és ha más egészségügyi indokunk nincs, érdemes lehet váltogatni a belőlük készült liszteket, és a fogyasztott kenyereinket.
Abonyi Orsolya, dietetikus
